Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eger Ism

2009.10.15

Eger 

 

Eger
Basilika eger.jpg
Az Egri bazilika
Eger címere
Eger címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Kistérség Egri
Rang megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Habis László
Irányítószám 3300
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 56 429 fő (2009) +/-
Népsűrűség 608,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 92,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
 
 
 

Eger (latinul: Agria, németül Erlau, szlovákul Jáger, szerbül Jegar, szlovénül Jagar) Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. A legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az Egri Bikavér a külföldi piacon is ismert.

 

A város története

A 16. századig

A város nevének eredete ismeretlen, de valószínűsíthetően az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található) (– ezen elmélet kritikusai szerint az éger kapcsolat valószínűtlen, más településnevekben is szerepel az Eger kifejezés (például Zalaegerszeg), vagy annak más formája (így Grád, Győr)). A terület a kőkorszak óta lakott, a korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt. A magyarok a 10. században foglalták el a területet, és Szent István püspökséget alapított Egerben. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettől az időtől kezdve fontos vallási központ.

A 1416. század Eger számára a virágzás időszaka volt. Ekkor kezdett fellendülni a szőlőtermesztés, ami híressé tette a várost. Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek.

Eger a XVI. század végén
Minaret

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb mint 2100 védője (és ebbe beleszámolták a nőket és gyerekeket is) 1552-ben visszaverte a nagy török sereg támadását, amelyet Gárdonyi Géza 200 000-re tesz, természetesen némi túlzással. A későbbi történetírás is 80 000 fősnek írja le a török sereget. A mai történeti kutatások szerint az ostromlók kb. 35-40 000 katonát számolhattak mindössze. Az ostrom története leginkább Gárdonyi Egri csillagok című népszerű regényéből ismert a mai olvasók számára.

Eger
Középkori katedrális romjai a várban

1596-ban a török újra ostrom alá vette Egert. Néhány hét múltán – elsősorban azért, mert III. Miksa osztrák főherceg, bár hadseregével a közelben táborozott, mégsem volt hajlandó a védők segítségére vonulni – sikerült is elfoglalnia.

17─18. század

1687. december 17-ig maradt a vár török uralom alatt.

A város sok szép barokk és copf stílusú épülete, köztük a (klasszicista) Bazilika, az érseki palota, a megyeháza, a Líceum (mai Eszterházy Károly Főiskola A épület) és számos templom. A korábbi mecsetekből is keresztény templom lett.

19─21. század

A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a vár déli fala omlott le, megrongálva több lakóházat. Eger 1804-ben lett érseki székhely. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány.

Eger lakói aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Bár a forradalmat leverték a Habsburgok, a régi feudális rendszert már nem lehetett visszaállítani, és 1854-ben az érsek lemondott földesúri jogáról a város javára. Sajnos a vasúthálózat addigra már kiépült, és Eger kimaradt a Miskolcot és Budapestet összekötő vasúti fővonalból, a csomópont szerepét Füzesabony kapta. Ez a mai napig kihat a város megközelíthetőségére.

Az 1878. augusztus 30-án és 31-én pusztító árvíz vízszintjét 17 tábla jelezte városszerte; ezek többsége ma is látható. Az áradás egy hatalmas bükki felhőszakadás nyomán zúdult a városra, amelynek következtében a települést átszelő Eger-patak is kilépett a medréből. A katasztrófa következményeként 10 ember lelte halálát, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, és háziállatok százai fulladtak vízbe. A legsúlyosabb károk a belvárost érték, ahol 4,63 méter és 1,5 méter közötti volt a víz magassága.

Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet, 1925-től újra megkezdődtek a nagy építkezések, és az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. A második világháború sem múlt el nyom nélkül, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok nagy pusztítást végeztek: részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomás épületét és felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok rövid közelharc után november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét, ennek következtében 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 pedig megsebesült.

Dobó tér

A második világháború utáni időszakban jelentős számú épületet emeltek városszerte. A 70-es évektől kezdve egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. Még a Belvárost sem hagyta érintetlenül az új építészeti stílus: megépült a nagy Dobó téri áruház és új (azóta ismét átépített) külsőt kapott a Gárdonyi Színház is. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost elkerülő szakasza, így a Széchenyi út déli szakaszáról, valamint a Belváros szinte valamennyi utcájából kitiltották a közforgalmat. (Egykor a Dobó szobor környékén még helyi járatok is közlekedtek.)

Az 1990-es évektől új, azóta is nagyjából folyamatos lendületű építkezések kezdődtek, elsősorban a külvárosokban. A Felnémet-Pásztorvölgyi, a Napsugár utcai lakópark, később a Kertész út déli részén kezdődött építkezések felfrissítették a várost. Több nagy volumenű építkezés is zajlott: a Makovecz Imre által tervezett Bitskey Aladár Uszoda, illetve a Felnémet és Eger között épült bevásárlónegyed számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, amellyel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is betetőzte a plázahullám, megnyitotta kapuit Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park.

Eger napjainkban népszerű, nemzetközileg ismert turistacélpont.

Eger panoráma - 1915-ben (képeslap)
Eger panoráma - 1915-ben (képeslap)

Címere

Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Balról ágaskodó ezüst (fehér) egyszarvú (unicornis), első lábaival hegyével felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik. A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Jobbról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.

Politikai élet és közigazgatás

Közgyűlés

Eger közgyűlése

Eger közgyűlése 25 képviselőből (és a polgármesterből) áll. A képviselőket vegyes választási rendszerrel választják meg: a város egyéni választókerületeiben 15 mandátumot lehet megszerezni, míg a kompenzációs listáról 10 mandátum osztható ki.

A közgyűlés összetétele a 2006. évi önkormányzati választások alapján:

Tisztségek

  • Alpolgármester: Szeleczki János (Fidesz)
  • Címzetes főjegyző: Dr. Estefán Géza

Eger polgármesterei 1990 után[1]:

Ciklus Polgármester Párt
1990–1994 Ringelhann György SZDSZ
1994–1998 Ringelhann György független
1998–2002 Nagy Imre MSZP
2002–2006 Nagy Imre MSZP
2006– Habis László független

Területi államigazgatás

2009. január 1-jén kezte meg működését Eger székhellyel az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet. Az új szerv az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja azzal a hatásköri eltéréssel, hogy nem jogosult a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére.

Illetékessége Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyére terjed ki, ez utóbbi két megye székhelyén kirendeltsége működik. A hivatal vezetője: Dr. Balás István.

Országgyűlési választások

Eger Felsőtárkánnyal és Noszvajjal együttesen alkotja Heves megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületét, amelynek egyben a székhelye is. Megyeszékhelyi szerepéből következően a Heves megyei országgyűlési területi választókerületnek is a központja.[2]

Heves megye 1. sz. egyéni választókerületének országgyűlési képviselői 1990 után:

Mandátum Képviselő Párt
1990–1994 Szarvas Béla MDF
1994–1998 Korózs Lajos MSZP
1998–2002 Homa János Fidesz
2002– Nagy Imre MSZP

Éghajlat

Eger éghajlati jellemzői
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év
Átlagos maximum hőmérséklet (°C) 0,9 3,7 10,1 15,9 21,6 25 27,3 26,6 22,3 15,6 7,7 3,1 15
Átlagos minimum hőmérséklet (°C) -5,7 -4,2 -0,2 4,3 9,7 12,5 13,9 13,4 9,6 4,5 0,5 -3
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 30 28 35 48 64 77 63 59 45 49 50 42 550

 

Demográfia

Év Lélekszám
1990 61 892
1991 62 474
1992 63 017
1993 63 462
1994 63 794
1995 59 992
1996 59 308
1997 58 976
1998 58 485
1999 57 891
Év Lélekszám
2000 57 289
2001 58 173
2002 57 695
2003 56 696
2004 56 458
2005 56 317
2006 56 274
2007 56 647
2008 56 082


2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 0.5%-a német és további 0.5% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A városnak 2007-ben 56 647 lakosa volt. Ebből magyar: 96,0% cigány: 0,9% német: 0,2% ismeretlen, nem válaszolt: 3,2%

Vallási megoszlás:

Városrészek

  • Almagyar – A város keleti oldalán található domb, Eger legelegánsabb része. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola több tanszéke és kollégiuma.
  • Almár – A legészakabbra fekvő, kissé elkülönült városrész, főleg hétvégi házakkal.
  • Belváros – Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete, a Líceum is.
  • Berva lakótelep – Az egykori egri Finomszerelvénygyár dolgozóinak épített lakótelep Felnémet északkeleti részén található.
  • Cifra hóstya – A Belvárostól északra fekvő városrész, tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a Tűzoltó Múzeum, valamint a Kepes-központ, illetve Vitkovics Mihály szülőháza. Nevét a várost körülvevő falrendszer Felnémet felöli szépen díszített kapujáról a " Cifra kapuról " kapta.
A megujúló városrész egyik színfoltja a " Práff- malom "épületét is magába foglaló
Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola épülete. A közel négyezer négyzetméteres területen a

104 fős Eventus Panziót, informatikai kabineteket, osztálytermeket, előadótemeket, tanárit találjuk. A huszas években épült " Cifra iskolában " kapott helyet az intézmény alkalmazott művészeti szaktantermei.

  • Csákó – Egykori neve Szent István-város. Csendes kertvárosi negyed, nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán találjuk az egri vasútállomást.
Érsekkert, Táncsics Mihály sétány
Érsekkert, tó
  • Érsekkert – Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). Délnyugati részébe sportlétesítmények épültek - stadion, vívóklub, teniszklub és a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok várja a mozogni, drukkolni vágyókat.
  • Felnémet – A múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomása.
  • Felsőváros – A rendszerváltás előtt Csebokszári lakótelep névvel született városrész, elsősorban négy- és tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának kb. harmada. Három középiskolának is otthont ad - így a (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskolának, a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak, valamint a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola).
  • Hajdúhegy – Az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed, északi részében főleg emeletes házakkal.
  • Hatvani hóstya – A városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házak találhatók. Itt találjuk Eger egyetlen református templomát, valamint a városi stadiont.
  • Ipari park – A rendszerváltoztatás óta lendületesen fejlődő terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális vállalat telepedett meg itt, sokszáz munkahelyet biztosítva a környéken lakóknak.
  • Károlyváros – Eger egyik nagyobb városrésze, a Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár átalakításából született Agria Park Bevásáró- és Szórakoztató Központ, az Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre.
  • Lajosváros – Eger déli városrésze, több középiskola (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium) és kollégium épült ide. Kertvárosi jellegű városrész a főút mentén sok emeletes házzal.
  • Maklári hóstya, Tihamér – A legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal) rendelkező városrész. Itt található az Egri Malom, a Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is.
  • Pásztor-völgy – Fiatal kertvárosi negyed Felnémet nyugati részén. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét Makovecz Imre tervezte.
  • Rác hóstya – A Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén kertváros. Déli részében borászatok épültek.
  • Szépasszonyvölgy – Országos hírű pincék vannak itt. Az egri borvidék világszerte ismert ’’fellegvára’’.
  • Tetemvár – Az 1552-es ostrom török harcosait temették ide, innen kapta nevét. Szintén kertváros.
  • Vár – Eger 1000 éves, történelmi nevezetességű része.
  • Vécsey-völgy – Az Almagyar-dombtól északra találjuk, ugyancsak kertváros, tele panziókkal és apartmanokkal, lakóparkokkal. Innen 1–2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér.
Eger látképe a Kistályai úti dombokról

Fontosabb nevezetességek

A Bazilika főbejárata
  • Egri vár és Dobó István Vármúzeum: Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.
  • A Kossuth utca barokk épületei
  • Líceum
  • Bazilika
  • Dobó tér
  • Szent Antal (Minorita) templom
  • Egri minaret (török kori)
  • Bitskey Aladár Uszoda
  • Rác-templom (szerb templom)
  • Egri Képtár
  • Szépasszonyvölgy: Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
  • Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő: Első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még "karthausi fürdőként"" emlegetik. A mai létesítmény 1610-1617 között épült, a török hódoltság idején törökök építették rituális célból. Azóta is gyógycélokat szolgál. Radonos víze Magyarországon egyedülálló jelenség, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják fel.
  • Egri Termál- és Élményfürdő

Kultúra

Oktatás

Felsőoktatás

Gimnáziumok

Szakközépiskolák, szakképzők

Kulturális intézmények

Könyvtárak

  • Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
  • Főegyházmegyei Könyvtár – Eszterházy tér 1. I/221. (nyilvános tudományos szakkönyvtár)

Múzeumok

Dobó István Vármúzeum – Vár 1.

  • Érseki Gyűjtemény – Széchenyi út 5.
  • Főegyházmegyei Könyvtár – Eszterházy tér 1. I/223. Barokk terem
  • Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Gárdonyi út 28.
  • Kopcsik Marcipánia – Harangöntő u. 4.
  • Palóc Népmvészeti Kiállítás – Dobó utca 12.
  • Minaret
  • Nemzeti Bormúzeum – Tündérpart utca 5.
  • Rác templom (szerb templom)
  • Spekula Csillagvizsgáló – Eszterházy tér 1.
  • Telekessy Patikamúzeum – Széchenyi út 14.
  • Történeti Tárház – Fazola Henrik u.
  • Tűzoltó Múzeum – Tűzoltó tér 5.
  • Vitkovics-ház – Széchenyi út 55.
  • Szemfényvesztés - Autóbusz-pályaudvar alatti pincesor - Pori sétány 7.

Együttesek, zenekarok

Amatőr társulatok

Klubok

Fontosabb rendezvények

Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)

  • Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
  • Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
  • Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
  • Középkori Piactér (július vége)
  • Végvári vigasságok (július vége)
  • Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
  • Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
  • Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
  • Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus)
  • Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
  • Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
  • Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható

Tömegközlekedés

A vasútállomás a Belvárostól 1 km-re délre, a helyközi autóbuszállomás a város központjában található, a bazilika mellett. A helyi tömegközlekedésről az Agria Volán Zrt. gondoskodik, amely kizárólag autóbuszokkal végzi az utasok szállítását. A vonalak kétharmada Eger déli részét a Belvároson keresztül az északi városrészekkel kapcsolja össze, a többi a keleti és nyugati részek összeköttetését biztosítja (jóval ritkább követési időkkel).

Média

TV stúdiók

Rádióállomások

DióRádió Eger (106,9 MHz)

Helyi újságok, magazinok

Heves Megyei Hírlap

Online magazinok

Egerben forgatták / itt készült

Egy úrilány szobát keres 1937

Eger híres szülöttei

Panoráma

Sportélet

Testvérvárosai

Egri vár 3D képen

Érdekességek

  • Eger egyike annak az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1976 óta, a másik négy: Paks, Bak, Kalocsa és Igal).
  • Létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.
  • A nyugat-csehországi Cheb városa a német térképeken Eger néven szerepel.
  • Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré
  • Eger benyújtotta pályázatát a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre. Pécs és Miskolc után harmadik lett. további infó
  • Magyarországon Egerben található Camera obscura azaz "sötét kamra".
  • Az Eger fölé emelkedő Nagy-Eged-hegy oldalában 501 méteres magasságban található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Buy Bupropion From India Ellblange

(EllUnpank, 2019.10.10 16:17)

Clomid From Canada Canadian Pharmacy Without Prescritption <a href=http://sildenaf100mg.com>buy viagra</a> Viagra Generico Simi

Zitromax From Canada Non Generic Ellblange

(EllUnpank, 2019.09.25 03:58)

Viagra Vs <a href=http://uscagsa.com>cialis 20mg for sale</a> Quand Le Cialis Ne Fait Plus Rien Zithromax Boots Discount Buy Now Clobetasol